MEÖT Nyilatkozat

PGI

Nyilatkozat a koppenhágai merényletekkel, valamint az egyiptomi keresztények líbiai kivégzésével kapcsolatban. Szomorúan értesültünk róla, hogy február folyamán ismét ártatlan emberek estek a terror áldozatául. Imádságainkban hordozzuk az áldozatokat és szeretteiket, különösen is könyörögve hitükért kivégzett keresztény testvéreinkért. A leghatározottabban elítéljük a bármilyen vallás, eszme, világnézet nevében elkövetett erőszakot, és azt, hogy vallási meggyőződésükért üldözzenek, végezzenek ki embereket. Elfogadhatatlannak tartjuk ugyanakkor mások vallási, kulturális vagy nemzeti érzékenységének provokálását. Nemzetközi összefogást sürgetünk a terrorista támadások megelőzésében és a terrorcselekmények kiváltó okainak – a szegénység, társadalmi igazságtalanság és a szegényebb országok és népek tehetősebb gazdaságok általi kizsákmányolása – megszüntetésében. A szörnyű tettek végrehajtóinak elítélése mellett hangsúlyozzuk: azoknak is önvizsgálatot kell tartaniuk, akiket a bármilyen felelősség terhel a nemzetközi terrorizmus megerősödéséért, a terrorizmusnak táptalajt adó társadalmi folyamatok alakulásáért. A megbékélés munkálásában elkötelezett közösségként könyörgünk Istenhez a feszültségek enyhítéséért, a világ felelős vezetőinek döntéseiért és a konfliktusokban leginkább érintettek indulatának megváltozásáért.

„Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem, hogy őrizd meg őket a gonosztól.” (Jn 17,15)

Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsa

Hamvazószerda

Te, amikor imádkozol, menj be a szobádba, zárd be az ajtódat, és így imádkozz Atyádhoz, aki a rejtekben van; akkor Atyád, aki lát a rejtekben, megfizet majd neked. (Mt 6,6)

Lent_graphicJézus idejében a hívő emberek többnyire közösségben, nyilvánosan imádkoztak a zsinagógákban, Istentiszteleten. Ez a fajta vallásosság nem mentesült a másoknak való tetszés keresésétől, és érthetően alkalmat adott a képmutatásra is. Nagyböjt első napján, Hamvazószerdán Jézus arra hív minket, hogy a külsőségektől forduljunk befelé, lélekben és igazságban imádjuk Istent. A keresztény hívő életében az imádság alapvető fontosságú. Az ember háláját, problémáit, kéréseit viszi az Úr színe elé, azonban ez még csak vallásos monológ. Ahhoz, hogy az ima gyümölcsöző párbeszéddé váljon Isten és ember között, lehetőséget kell adnunk a Mindenhatónak a válaszra. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha befelé fordulva, csöndességben várakozunk arra, megszólítson minket. Szenteljük a Nagyböjtöt ennek az odafigyelésnek. Csitítsuk el elménk, szívünk, vágyaink zajongását és teremtsünk csöndet, amiben az Atya szava elérhet bennünket, hogy meghalljuk, megérezzük iránymutatását, akaratát, segítségét, támogatását, szeretetét. Áldott nagyböjti önvizsgálatot és készülődést!

Az apostolság

IMG_1049Megjelent Az apostolság című tanulmánykötet, mely az első század egységes kereszténységének az apostoli hivatallal, küldetéssel, igehirdetéssel, egyházalapítással, a hit ortodoxiájával és a dogmaképződéssel kapcsolatos fogalmait, egykori körülményeit elemzi a Szentírás alapján, bemutatva, hogyan változott és alakult az Úr Jézus Krisztust követő tanítványság az apostoli, szub-apostoli és poszt-apostoli korban, s a legfontosabb teológiai alapfogalmak milyen változásokon mentek keresztül, míg a galileai arám nyelvből a nyugati görög nyelvű misszióban elnyerték azokat a jelentésformákat, melyeket ma közkeletűen ismerünk.

A könyv az ersekseg@apostoliepiszkopalisegyhaz.hu címen rendelhető meg.

Új prímás érsek az egyház élén

archbishop-john-kersey2015. február 5-én, az egyház prímása, Francis S. Spataro nyugállományba vonult, s utódjául a Brit-Szigetek érsekét, John Kersey érseket jelölte ki, aki e napon hivatalába lépett. Ugyanezen a napon Nils Bertil Persson érsek, korábbi prímásunk is visszavonult és a Saknadináv és Balti államok főegyházmegyéjének vezetését a magyar egyházra bízta. Az egyház új prímás érseke – szemben az egyház elmúlt kilencven éves hagyományával és gyakorlatával, mely szerint minden fontos kérdésben az egyház Érseki Zsinata hivatott dönteni –, személyes döntéssel úgy határozott, hogy a magyar, skandináv és balti egyházrészek, valamint azok papsága és hívei a továbbiakban nem képezik részét az Apostoli Episzkopális Egyháznak. A döntés hátterében az állhat, hogy a nevezett jurisdikciók vezetői nem támogatták az új prímás központosító és az egyház eddigi hagyományával számos ponton ellentétes terveit. Mivel e döntéshez a teljes Érseki Zsinat nem került összehívásra, ezért nem tudjuk jogszerűnek és szabályosnak tekinteni, sem érvényesnek elfogadni. Így a magyar, skandináv és balti főegyházmegye – lelki értelemben – továbbra is az Apostoli Episzkopális Egyház részének tekinti magát és ezentúl kiemelt fontosságúnak tartja, hogy további szolgálata mellett megőrizze és változtatás nélkül ápolja az egyház eredeti hagyományát. Az egyház örökségének átmentését külön missziónknak tekintjük. Bízunk abban, hogy egy napon rendeződik egyházrészünk jogállása és akkor testvéri módon segíthetünk az egyház vezetésének visszatalálni az alapító, A. W. Brooks érsek evangéliumi lelkiségéhez és az Apostoli Episzkopális Egyház hiteles örökségéhez.

Gyertyaszentelő Boldogasszony

lelkiségMa, február 2-án ünnepli az Egyetemes Egyház Jézus Krisztus bemutatásának és Szűz Mária megtisztulásának ünnepét. Mária, 40 nappal Jézus születése után, a mózesi törvények szerint bemutatta az előírt tisztulási áldozatot a templomban (Lev 12,6-7) és Jézust, mint elsőszülöttet Istennek szentelték (Kiv 34,19).

Az örmény egyház ezért is illeti az ünnepet “Az Úr érkezése a templomba” elnevezéssel. Régebben, ilyenkor gyertyákat szenteltek a mise előtt, melyeket a hívő gyülekezet ünnepi körmenetben vitt be a templomba és az evangélium felolvasása alatt kezében tartott. A gyertya Krisztus-szimbólum. A viasz Jézus Krisztus áldozatára utal, az égő gyertyabél pedig Krisztus világosságának jelképe, mely a sötétségből a hit világosságára vezeti az embersiéget. „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” (Jn 8,12)

Egyházunkban a mai ünnep mellett, a tisztulási szertartásra visszamenő hagyományként maradt fenn az Egyházhozmenés szertartása, mikor a gyermekágyi időszak után az édesanya a templomban, a pap áldásával hálát ad megszületett gyermekéért, annak életéért és Isten kegyelméért, hogy a szülés során és után megoltalmazta őt és magzatát minden bajtól, betegségtől és veszélytől.

A mai napon imádkozzunk azért, hogy az Úr életető világossága beragyogja a teremtést és munkálja közöttünk kegyelmét, hogy vele eljussunk az örök életre!